Ízületek és csontok. Ízület – Wikipédia


Az így összekapcsolódott csontok egymáshoz viszonyított elmozdulásai korlátozottak, vagy teljesen hiányoznak pl. Ugyanakkor ezen összeköttetések jelentős része bizonyos elmozdulást lehetővé tesz a szomszédos csontok között, ami hozzájárul a csontvázrendszer rugalmasságához. Részben fennmaradásuk, másrészt rugalmasságuk az életkorral előnytelenül változik.

Így egyesek nem is tekinthetők állandó anatómiai képződménynek. A folytonos összeköttetések típusai[ szerkesztés ] A folytonos összeköttetéseket azon szövetek alapján osztályozzák, hogy milyen típusú az összeköttetést biztosító szövet. A csontos összeköttetés[ szerkesztés ] A csontszövet által biztosított folytonos összeköttetés synostosisami általában a fiatalabb korban még porc - vagy kötőszövettel elválasztott csontrészek összecsontosodásával jön létre, pl.

A porcszövetes összeköttetés[ szerkesztés ] Baloldalt egy ép, jobboldalt egy sérves porckorong. A porcszövet által biztosított kapcsolatok synchondrosis rugalmasabb jellegűek és elsősorban nyomási terheléseknek kitett helyeken találhatók. Erre a legnyilvánvalóbb példa a csigolyatestek közötti porckorongok discus intervertebralis.

A porckorongok egy külső rostos gyűrűből és az ezáltal körbezárt belső kocsonyás ízületek és csontok állnak. A külső rostos gyűrű elvékonyodhat vagy átszakadhat, ilyenkor itt a belső kocsonyás állomány kitüremkedhet, ez a porckorongsérv discus hernia.

A kitüremkedett rész nyomást gyakorolhat a gerincvelői gyökökre, vagy magára a gerincvelőre. Súlyos kisugárzó fájdalommal, esetleg bénulásokkal járhat.

ízületek és csontok

Beékelődés gomphosis. A kötőszövetes összeköttetés[ szerkesztés ] A csontok kötőszövetes összeköttetése syndesmosis legjellemzőbb példájának a koponyavarratokat sutura szokás tekinteni, de ide sorolhatók a csontok közötti kötőszövetes szalagok syndesmosis ligamentosa is, amelyek lehetnek fehér főleg rugalmatlan, kollagén rostokból álló szalagok, vagy sárga, sok rugalmas rostot tartalmazó rugalmas szalagok. Ez utóbbiak csak a gerincnéla csigolyaíveket összekötő szalagokként fordulnak elő emberben.

Testünk mozgatórugói – csontok, porcok, izmok, ízületek

A szalagos összeköttetések, a húzó erőhatásoknak kitett helyeken találhatók. A kötőszövetes összeköttetésnek sajátos formája a foggyökerek és a fogmedrek kapcsolata: ez a beékelődés gomphposis.

Feszes ízületek[ szerkesztés ] Vannak ízületek, amelyek tényleges mozgásra alkalmatlanok, mert ízületi felszíneik szabálytalanok, szalagkészülékük pedig igen feszes feszes ízületek. Ilyen pl.

Megszakított összeköttetések, ízületek. Az emberi test és a végtagjainak sokrétű mozgásait az ízületek teszik lehetővé. Az ízületében a találkozó csontvégek a csontok ízületi végeinek geometriája által meghatározott jellegű, de normális esetben szinte súrlódásmentes elmozdulásra képesek egymáshoz képest.

A két ízesülő felszín között van az ízületi rés, ill.

Csontok, izmok, ízületek

Az ízületeket egy zárt ízületi tok capsula articuris veszi körül, amelynek belső rétege az ízületi folyadékot termeli membrana syovialiskülső rétege rostos kötőszövet membrana fibrosaamelynek védelmi és mechanikai szerepe van. Ebbe ízületek és csontok, vagy ettől külön kötőszövetes kötegek ízületi szalagok; ligamentum articulare is segítik az ízesülő csontvégek mozgékony, de mechanikailag biztonságos összetartását. Az ízületek egy részénél, ilyen pl.

Az ízületeket képező csontvégeken általában megkülönböztetnek egy bemélyedtebb ízületek és csontok árkot fossa articularisés az ebbe beilleszkedő domborúbb ízületi fejet caput ízületek és csontok. Bonyolultabb ízületekben pl. A térdízület bonyolult szerkezete és általában nagy és változatos terhelése miatt annyira fogékony a sportsérülésekre.

Az ízületek típusai[ szerkesztés ] Feszes ízületek[ szerkesztés ] Vannak ízületek, amelyek tényleges mozgásra alkalmatlanok, mert ízületi felszíneik szabálytalanok, szalagkészülékük pedig igen feszes feszes ízületek. Ilyen pl. Ezek a ízületek is hozzájárulnak azon képződmények rugalmasabbá tételéhez, valamint statikai stabilitásához, amelyek alkotásában részt vesznek. Egytengelyű ízületek[ szerkesztés ] Az egytengelyű ízületeknek két alaptípusa van a forgóízület articulatio trochoidea és a csuklóízület nem tévesztendő össze a kézcsuklóval!

ízületek és csontok

Az előbbinél a forgástengely a csont hossztengelyével esik egybe articulati trorochoidea a forgás tengelye közel megegyezik az ízület tengelyével, ilyen az articulatio atlantoaxialisvalamint az articulati radiolnaris proximalis és distalis. A gynglimus tengelye az ízesülő az ízületek körüli izmok fájnak tengelyére merőleges.

ízületek és csontok

A legtisztább formáikat az ujjpercek közötti interphalangealis ízületek jelentik. Egy ízület sémás ábrája.

ízületek és csontok

Kéttengelyű ízületek[ szerkesztés ] Ide kétféle ízület sorolható. A tojásízület ellipszoid ízület és a nyeregízület articulatio sellaris.

Ízületek és csontok

A tojásízület felszínei forgási ellipszoidhoz hasonlóak. Két forgástengelyük — egy rövidebb és egy hosszabb — mentén képesek elmozdulni. Típusos példája orsócsont és a kéztőcsontok közötti ízület articulatio radiocarpeaamelyben hajlítás és feszítés, valamint közelítés és távolítás pontosabban ulnáris és radiális abdukció lehetséges. Sajátos és egyedülálló az emberi szervezetben a hüvelykujj alapízülete aticulatio carpometacarpea pollicis.

Elvileg kéttengelyű ízület articulatio sellarisamelynek alapmozgásai a hajlítás és feszítés flexio-extensioközelítés és távolítás adductio-abductioa tenyérrel és a többi ujjal szembehelyezés és újra a tenyér síkjába hozás oppositio-repositio.

Ízületek és csontok egészsége

Ez utóbbi tulajdonság adja az anatómiai alapját az emberi kéz ügyességének és sokrétű funkcióinak. Hozzá tartozik az ízület sajátosságaihoz, hogy laza ízületi tokjából, valamint gazdag, sokrétű izomzatából következően lényegében szabad ízületként működik. Gömbízületek, soktengelyű ízületek[ szerkesztés ] A gömbízület esetén az ízület fej gömbfelszín részlete, az ízületi árok pedig annak benyomata.

A gömbízületek articulatio spheroidea geometriájukból adódóan igen sokrétű mozgásra képesek, lényegében valamennyi tengely kombinációjával. Ezért is nevezik szabad ízületnek. Az emberi testben, alaki tulajdonságaik alapjánkét szabad ízületpár van. Az egyik a felső végtag alapízülete, a vállízület articulatio humeria másik az alsó végtag alapízülete, a csípőízület articulatio coxae.

Bár mindkét ízületpár azonos kategóriába tartozik, a terhelés és a funkció jelentős eltérésekhez vezet.

Testünk mozgatórugói — csontok, porcok, izmok, ízületek Kérlek, ajánld másoknak is: Mindennapjainkban bele sem gondolunk talán, hogy testünk milyen komolyan összehangolt munkafolyamatokkal teszi lehetővé számunkra a mozgás szabadságát — egészen addig, míg egyszer csak hiba csúszik a rendszerbe, és a sporttevékenységek, vagy az addig természetes könnyedséggel végzett mozdulatsorok nehézkessé válnak, fájdalmat idéznek elő. A felnőtt ember testvázát csont alkotja, melyek már a magzati korban fejlődésnek induló flexibilis porcokból a csontosodási folyamat során nyerik el szilárd állagukat.

Míg a vállízület a felső végtag szabad mozgásait biztosítja, és ennek megfelelően anatómiai felépítése is a lazaságot és mozgékonyságot és a viszonylag kisebb terhelhetőséget adja, a csípőízület szerepe a test súlyának viselése és stabilitásának biztosítása. Utóbbinál ez az anatómiai felépítésben is kifejezésre jut. Sokkal stabilabb felépítésű, mind az ízületi fej és az ízületi árok arányait, mind szalagkészülékét és egyéb erősítő képződményeit tekintve.

Ebből adódik, hogy míg a vállízület ficama viszonylag gyakori, a csípőízület ficam szinte nem is fordul elő, mert az erőbehatások hamarabb képesek a combcsont nyakának, vagy a combcsontnak a törését okozni, mint a csípőízületet kificamítani. A ficam az állapot, amikor túlzott erőbehatás következtében az ízületi fej elhagyja az ízületi árkot, és ebben a helyzetében külső beavatkozás nélkül tartósan megmarad.